A Harkály-szigetcsoport felfedezése
2011.10.17. 23:10
Bár azt hihetnénk, hogy Földünkön az ember által fel nem fedezett fehér foltok már végleg eltűntek, de néha mégis fennakad valami teljesen ismeretlen földdarab a kitartóan kereső kalandorok hálójában. Legutóbb éppen a Duna egy kevéssé ismert szakaszán.
A stratégiailag igen fontosnak tűnő szigetcsoport eddig azért maradhatott inkognitóban, mert az év nagyobbik részében víz alatt van. A fennmaradó időben is alig látszik ki a folyóból, így a felületes felfedezők eddig mindig elladikoztak mellette. Vagy éppen felette.
Ekkor még nem sejtették...
Földrajza
A Harkály sziget talaja tökéletesen alkalmatlan a mezőgazdasági hasznosításra. Felszínét szinte teljes egészében közepes méretű folyami kavics borítja, az egyhangú tájat csupán az észak-nyugati részen, őrszemként a lapály fölé tornyosuló ősi röghegység töri meg. Különleges módon egyetlen szikladarabból áll az egész hegy, amelynek hangulatos ívei mászásra csábítanak. Csúcsáról akadálytalanul szemlélhetjük a sziget kikötésre alkalmas nyugati és keleti partsávját egyaránt, illetve a szigettől északra tomboló szeszélyes áramlatokat is.
Előtérben a sziget, amelyből havas hegycsúcs emelkedik ki
Természeti kincsei
A Harkály-sziget meghatározó ásványi kincse a kavics és az agyag. Ezen felül még hatalmas, a sziget területének mintegy egynegyedét elfoglaló sirályszar-telep is található rajta. Emellett komoly lehetőségek rejlenek az idegenforgalomban is, hiszen a kavicsos vízpartjai eszményi strandhelyekké alakíthatóak, néhány hekkárus és lángossütő betelepítésével.
Történelme
Elsőként Baltás – avagy Háromállú Svjönsen kódexe említi a szigetet, amikor 865 környékén erre portyázott a Viking Inváziós Főosztállyal, de miután az érzéketlen hajós nép nem talált elegendő vakondkumiszt a szigetet lakó bennszülöttek gödörváraiban, így azokat lemészárolták, gazdagon díszített, emeletes lakóvermeiket pedig a földdel tették egyenlővé. Sajnos a törzs élelméül szolgáló szembeszőrős kék tapír utolsó példányai is ekkor vesztek oda. A sziget innen kezdve lakatlan volt egészen a honfoglalásig, amikor is II. Faszemű Rezső próbált itt birodalmat alapítani, csekély sikerrel.
Jelenleg a sziget víz alatt van, látogatására apálykor, a szükséges engedélyek és oltások beszerzése után van csak lehetőség. Természetesen harkálynak öltözve.
Csak a Holdról látszik a Recésfarkú-rémhal, amely a bennszülöttek totemállata volt. Tiszteletük jeléül a folyó vizébe keserves munkával árkot ástak, hogy űrhajóik ablakából is csodálhassák a szeretett lényt
Hajós nemzet, a szent kilencélű lapáttal
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek